Az Ószirmi kódex Erdélyben született a 17. században. A pergamenlapokon városrajzokat találhatunk, melyekben egy önmagát Hexerich von Kelchblattnak (Varázsló a szirmok vidékéről) nevező ember történeteket örökített meg többszörös titkosírással.

Az esten a titokzatos kódex ma is frissen szóló meséi szólalnak meg:

Álomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről,

Tücsökről, a vándorzenészről,

Méhéről, a szerelmes virágvándorról,

Koldáról, a Téli sark úrnőjéről,

a városhelyi mutatványosokról

és a Négylábú kastélyról;

Megelevenednek a képekben megírt világ helyszínei is, Sziromság és Ószirmi, a kettő között álló, soha el nem készülő ház, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztal, a Szél-nélküli-erdő, a Fű hegye, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak: A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Összeszorultan lopakodik oda, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).

Belépődíj 2000 Ft., diák és nyugdíjas jegy: 1000 Ft.