I. A medve

A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott özvegyet alakító Szűcs Nelli – aki egyébként is elsőként nyerné el a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat – kikacsintás nélkül, oly finoman – bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd sértetten hideg naiva amazonként “teríti le a medvét”.

A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el.  A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apa-pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki. A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható színész jutalomjátéka.

II. A dohányzás ártalmairól
A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz ceruza – emberke, aki komoly tudálékossággal lép a “hallgatóság” elé. Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható fel.

III. Leánykérés
Kacsur Andrea sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány-perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki. Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő babbal.

Az előadás a Déryné Program keretében valósul meg. A belépés díjtalan.