– ókori példázat mai perspektívából –

Kémes, A Művelődés Háza

A Székely János által írt dráma a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, amely rendkívüli megrendítő erővel vizsgálja a hatalom és az erkölcs viszonyát. Egy népet rengeteg módon le lehet igázni, meg lehet szégyeníteni és lehetetlenné lehet tenni. A császár a legszentebb, legérzékenyebb ponton támadja: a hit és a törvények eltiprásán keresztül talál rajta fogást. Így egy teljes kultúrát vesz támadás alá és igyekszik azt elpusztítani. Vajon sikerül neki?

Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomj fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk. Egy népet rengeteg módon le lehet igázni, meg lehet szégyeníteni és lehetetlenné lehet tenni. A császár a legszentebb, legérzékenyebb ponton támadja, a hit és a törvények eltiprásán keresztül talál rajta fogást. Így egy teljes kultúrát vesz támadás alá és igyekszik azt elpusztítani. Vajon sikerül neki?

A történet középpontjában az a feszültséggel teli helyzet áll, amikor a zsarnoki akarat és az egyéni lelkiismeret kerül szembe egymással. A darab időtlen kérdéseket vet fel hitről, emberségről, felelősségről és a morális kiállás bátorságáról – mindezt feszes dramaturgiával, erőteljes színpadi jelenléttel és mély emberi drámával.

Szereplők: 

Szélyes Ferenc (Jászai Mari-díjas)

Győrffy András (Jászai Mari-díjas)

Horányi László (Jászai Mari-díjas)

Boráros Imre (Kossuth-díjas)

Kárp György

Papp Attila

Hajós Szilárd

Alkotók:

Zene: Varga Gábor

Dramaturg: Kincses Elemér

Díszlet: Pataki András

Jelmez: Szélyes Andrea

Rendezőasszisztens: Gubányi György István

Rendezte: Pataki András (Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész)