ELŐADÁSOK | 2017. január – február

január 18. szerda, 18.30 óra

Elhanyagolt férfiszépségek

Dumaszínház – Füge Produkció

Ráébredtünk a tényre, hogy testünk vizuális gyönyörkeltésre rendeltetett. Elég csupán behajlítani a könyökünket, vagy combunk ínjait megfeszítve leguggolnunk, és Ön, kedves néző, máris a mennyekben érzi majd magát. Ám ennél sokkal többre vagyunk képesek. Táncolni fogunk Önöknek! Akkor is, ha közben adódnak gondok. És akkor is, ha Önök már ezt nem akarják.

A Thália Színház Humorfesztiválján a Fővárosi Nagycirkusz és a zsűri különdíját kapta az előadás. – A Vidor Fesztivál 2016. különdíjas előadása.

Mozogják: Andrássy Máté, Újvári Milán.

január 25. szerda, 18.30 óra

A béke pecsétje – a jászok kürtjének kódjai

Várszegi Tibor

A jászok kürtjére írt faragványokat miként lehet elolvasni és mi van ráírva?

Több, mint húsz szerző felismeréseit hasonlítottam össze és helyeztem új rendszerbe (pusztán egyetlen önálló felismeréssel egészítettem ki). Feltárult a kürtre faragott történet, melyek szavakra, mondatokra, bekezdésekre vagy akár regényre válthatók.

A kódokat tartalmazó képi faragványok mindegyike (turul, griff, holló, ló, stb.) a magyar mitológia része, amelyek Ipolyi Arnold (1854) és Kandra Kabos (1897) magyar mitológiájában is szerepelnek. Őseinktől származó üzenet nekünk. Ám ennek az üzenetnek ma már nemcsak az elolvasását kell újra tanulni, hanem a betartását is.

január 26. csütörtök, 18.30 óra

A Gulag virágai

Nemzeti Színház

Földes László Hobo, író, előadó
Vidnyánszky Attila, rendező

Versek, novellák, történetek, dalok, szomorúak és vidámak még a világ legborzalmasabb helyein is születnek. Ilyen hely volt Gulag, amely az ártatlan milliókat – köztük sok százezer magyart is elnyelő és megsemmisítő – szovjet munkatáborok gyűjtőneve. A táborokban született művészeti alkotásokat nevezi Hobo a „Gulag virágainak”.

Előadják: Földes László Hobo, Rácz József, Pál Lajos zenész.

február 1. szerda, 18.30 óra

Lila ákác

Beregszászi színház, szerelmes história öt képben

Szép Ernő történetében Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a városligetben, egy hatalmas lila akác alatt ismeri és szereti meg Csacsinszky Pált. Pali viszont Bizonyosné Lola iránt érez lírai szerelmet. Az úriasszony azonban csak játékszernek tekinti és csapodár élvetegségével, hamar kiábrándítja. A felejteni akaró Pali Zsüzsü úr kaszinójában talál rá az új táncos csillagra, Mancira. Mire rádöbben, hogy Manci hozta életébe a tiszta szerelmet és az ártatlan ifjúságot, a lányt már oroszországi turnéra viszi a vonat.

február 8. szerda, 11.00 óra

Dorottya

Csavar Színház (Csallóközi Vándorszínház)

A főszereplő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamunak, a szöszt pedig pösznek ejti. Gúny tárgyává válik amiatt, hogy idáig még egyetlen egyszer sem kelt el a férfiak társaságában.

Meghallgatni Gál Tamás hatásos előadásában a jól meghúzott/átírt Dorottya szöveget: szórakoztatóan helyettesítheti a gimnáziumi kötelező irodalom kissé poros, de nyelvileg remek darabjának elolvasását.

február 8. szerda, 18.30 óra

Europeana

A XX. sz. rövid története Szabadkai Népszínház Magyar Tagozata

Az Europeana nem más, mint Európa huszadik századi történelme széles látókörrel, humorral és maró iróniával fűszerezve.

“Az 1944-ben Normandiában elesett amerikaiak jól megtermett fiúk voltak, akiknek az átlagos testmagassága 173 cm-t tett ki, s ha úgy fektették volna őket egymás mögé, hogy egyikük talpa az utána következő tarkójával összeérjen, akkor 38 kilométer hosszú sort alkottak volna.” – hangzik az előadás első néhány mondata.

Rendhagyó történelemóra tele humorral a népszerű cseh író, Patrik Ourednik regénye nyomán. A színpadi adaptációt a szabadkai színház társulatvezetője, Gyarmati Kata készítette, játssza és rendezte: Csernik Árpád.

február 15. szerda, 11.00 óra

Mátyás király szárnyai

MárkusZínház

Több mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején, egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Mátyásnak. Nevelték tudósságra, bajvívásra… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta.

MárkusZínház egy Bábszínház. Szeretjük a Földet, a Napot, a Fát, az Anyagot, a Zenét, a Gyermek-Embereket. Ezt az érzést próbáljuk megélni a színpadon és a mindennapokban is. Apák örökét játszani anyanyelvünkön igen nagy becs, ha a játék befogadására lel.

A társulat és az előadás hazai és nemzetközi díjakat nyert, nem egyszer az ASSITEJ Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége “Üveghegy díját” a legjobb gyermekszínházi produkcióért.

február 16. csütörtök, 18.30 óra

CsendÉlet

Pataky Kláry Társulat

„A tárgyak csendes, mozdulatlan világa, az érzelmek, a varázs, az életöröm, a jelképes üzenetek finom szövevénye – ez a csendélet.

Elbűvöli a szemet, gondolatokat, üzeneteket közvetít. Kettős „lelkében”, az értelmezés lehetőségének különböző szintjeiben rejlik nagy titka és időtlensége. Élénk párbeszédbe kezd nézője jelenével. Nincs “csend”, nincs mozdulatlanság.” Mindez most a tánc nyelvén…

Pataky Klári, az izgalmasan sokoldalú, érzékeny koreográfus munkáiban folyamatosan művészi arculata megújítására, illetve egy csak rá jellemző formanyelv kialakítására törekszik. Előadásaiban minden egyes alkalommal új témákat, s ezekhez új formákat keres.

február 22. szerda, 10.00 óra és 14:00 óra

Jeruzsálem

Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen

Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola

A Jeruzsálem szó jelentése: a béke városa. Azonban Jeruzsálemet aligha jellemzi a béke.

Századokon keresztül harcoltak zsidók, keresztények, muszlimok a szent városért. (És a harc ma is tart.) A történelem során az ősi zsidó templom helyére épült mecset tetején félhold és kereszt váltotta egymást.

Az osztályterem színház története arra keresi a választ a diákok közreműködésével, hogy hogyan is kerülhetnének közelebb egymáshoz a fiatalok a három világvallás képviselői között?

február 22. szerda, 18.30 óra

Dózsa

Marosvásárhelyi Yorick Stúdió

A “Dózsa György unokája vagyok én” szindróma nemcsak Ady Endre békétlen önvallomása, hanem a mindenkori népéért érzékeny, magában valamit tenni akaró nyugtalanságot érző emberé. A szerző Székely János a vezető egyéniség kiválasztottságának fény és árnyoldalait, a mindenkori vezér és nép viszonyának ellentmondásosságát fogalmazza meg.

Dózsa György szerepében Sebestyén Aba.